Szexofon blogja

Van az a kéj, az a gyönyör, amikor muszáj valamibe kapaszodni, valamit markolni. A kezeid kétségbeesetten, görcsösen keresnek valamit, ami fogható. A lepedőmarkolás pillanatai... ismerős, ugye?

Ez még nem az igazi töltet, csak az izgalom, a harcképesség jele. Evolúciós oka, hogy mi is kivegyük a részünket a sikosításból. Régebben azt olvastam - peches vagy éppen szerencsés esetben (kinek micsoda) - elvileg ettől is teherbe lehet esni. Újév éjszakáján "barátkoztam" a Kedves lábai között és mire fordultunk, már az egész ágyékom lucskos volt. Nem csodálkozott :-)

Másként pózolsz/pózolnál-e egy nő előtt? Ha igen miben? Könnyebb, nehezebb vagy csak egyszerűen más? Könnyebb megnyílni avagy kitárulkozni? Megtetted-e?

Még vagy egy évtizedre voltam attól, hogy a képen látható szitu után egyszer majd valóra váljon...

Nálunk aludt. Vendégünk volt. Évfolyamtársam akivel hosszú ideig kokettáltam. Azt hittem van esélyem. Számtalan jelet (amolyan igazi nőciset) küldött felém. És minden próbálkozással amivel felsültem, csak újabb bizonyosságot nyertem rá, hogy mennyire alkalmatlan vagyok a csajozásra.

Valahogy nehezen indul ez az év...

Év eleji lustálkodás miatt, most csak ez a kép van...

Milyen volt a buli?

Éjfélkor, ne felejtsetek el valami szexi fogadalmat tenni...!

Csingiling! Kellemes ünnepeket!

Nem! Most nem az azonos című erotikus vígjátékról lesz szó. Kriszta a munkatársam volt.

Ami ilyenkor zajlik bennünk, azt szavakkal nem tudom visszaadni...

vagyis coitus inter mammas. Ejakuláció mellek között. Imádom a csaj huncut mosolyát!

Annyira jóóóó amikor így csinálod!

Ami a végére maradt a sorozatból - slusszpoénként egy kakukktojás :-)

Megérkezett a rendelés. Hmmmm... Innentől azt kezdesz velük amit akarsz.

Mindig ambivalens érzésekkel nézem a hóban, fagyban készült aktokat. Fázós vagyok, na... Hogyan vették rá a modelleket a pózolásra? Cidris képek következnek (lehet, hogy mire megjelenik a poszt már havazott)

Sari mesélte, amikor éppen kiábrándulóban volt egy nagy(nak hitt) szerelemből, hogy kesergései során, egyik kedvenc barátnője felajánlotta neki a férjét - vígasztalásul. Nem, nem örökbe és nem állandó használatra.

A Kedvessel is volt már hasonló - igaz, jelentős alkoholbefolyásoltság alatt - beszélgetésünk, amikor (csak elméletileg, de) felmerült egy hozzá igen közelálló csaj esetében, akinek a pasija tökéletesen alkalmatlan volt a nyalás terén, hogy úgymond "odaad", hadd érezze/hadd tudja, legalább egyszer milyen az amikor az ember lány jól meg van csinálva :-)

Mit mondjak, nem éreztem magam tárgynak, sem megalázva. Van-e olyan akinek hajlandó volnál/voltál felajánlani, vagy megosztani a párodat?

Nem tartozom azok közé akik... khmmm... különösképpen rajonganának akár a balettért, akár a balettoslányokért. Van azonban néhány olyan haverom, akinek az utóbbi kategóriában élénken megugrik a rajongása a művészet iránt. Biztos vannak a mozgáskultúrának olyan előnyei, amelyek egy földi halandó számára elérhetetlenek, hacsak nem egy ruganyos, hajlákony és izmos leánnyal bonyolít le koreográfiát, de ez az én életemből szinte már biztosan kimarad.

Semmi és minden - mondhatnám a mai válogatásra