Szexofon blogja

No ez most extrém sztori lesz :-)

Ők aztán igazán kihozták ebből az estéből, amit lehetett...

Persze nem mindig pont így...

Az egyik legrafináltabb ruhadarab. Legalábbis számomra (és most ne a derékvonal alatti meztelenséget nézzétek).

legyen az egy kendő, egy nyakpánt, vagy egy gallér (avagy a garbó), de a nő nyakának takarása érthetetlenül erotikus töltetet ad. Szinte mindig.

Ha ehhez hozzávesszük a meztelen vállakkal kombinált látványt. Készen van a mű.

Volt már egy garbós posztom, valamikor nagyon a blog elején, de ez most más.

És persze az az igéző tekintet - na az ruha (vagy meztelenség-) független.

... az utcán úgy embereket, hogy vajon hogy nézhetnek ki meztelenül?

A képre kattintva megteheted

és előtte tippelj, vajon borotvált-e.

Tökéletes!

Hosszú évekkel ezelőtt történt. Tami (nevezzük most így) nehéz sorsú lány. Nagyjából egykorú velünk. Közös barátok révén ismertük meg egymást. Nehéz sorsú, régen és menthetetlenül zátonyra futott házasságban vergődött. gyakorlatilag már csak egymás mellett éltek, a boldogságot (apró cseppeket belőle) már mindketten mások karjaiban keresték. Nehéz, nagyon nehéz anyagi körülmények között vergődtek. Tami a többszörösét kapta a sorscsapásoknak, mint amit bármelyikünk képes lenne elviselni.

Volt már olyan álmotok, hogy teljesen meztelenül vagytok felöltözött emberek között?

Hogy ami az egyik pillanatban teljesen természetes, az egy másodperc alatt a teljes kiszolgáltatottság szimbólumává válik?

De lehet, hogy ez csak azért van, mert hosszú évek óta mindig ruha nélkül alszom.

Vagy valami belső szorongás tör utat magának a tudatalattiból...

A fotón lévő nő egyáltalán nem tűnik kétségbeesettnek, de annál kiszolgáltatottabb szitut, mint hogy valaki (akárhogy is történik meg, de) ruhátlanul marad a szobáján kívül... nem tudok elképzelni.

A valóságban ilyen nem történt meg. Volt már valamelyikőtök hasonló helyzetben?

Nagyon ritkán, de van olyan, hogy a Kedves bevon a ruhavásárlásaiba. A "ritkán"-nak két oka van.

1. Az esetek többségében impulzusvásárló. Nem eldönti, hogy most akkor egy délután, vagy délelőtt elmegy shoppingolni :-), hanem a városban járva egyszercsak betéved valahová és ripsz-ropsz hazaállítva, vagy amikor én érek haza később elém perdül az utánozhatatlan hangsúlyú nézd-csak-mit-vettem! felkiáltással.

Soha - ismétlem: soha - nem hallottam még tőle olyat, hogy arról mesélne, ilyen vagy olyan rucit látott itt meg ott. Vagy hogy gondolkodik rajta. Ahhoz is meg kéne erőltetnem a memóriámat, mikor mondta utoljára, hogy elmegy magának valami ruhát venni. és itt áttérünk a második okra:

2. A Kedves, akárcsak én, utál vásárolni. Igen! Ebben a vonásában nagyonis fiús, szinte teljesen férfi attítűdöket visel. A vásárlás számára leginkább a keselyű stratégiában merül ki: Hirtelen lecsap, megveszi és kijön. Semmi nézelődés, felkutatás, meditálás és a legkevésbé a nézelődés.

Hűűűű de szigorúúú

Bár ritka az olyan csaj, aki szereti a focit, azért - tanúsíthatom - van ilyen!

A mozi, mint izgi tetthely, már egy ideje lecsengett. Ez a természetes, ez a dolgok rendje. Már amúgy is ritkán járunk moziba. Ott vannak a letöltések, a téka, miegymás ha filmet akarunk nézni.

Amikor még másodlagos volt a film és ennél fontosabb, hogy kivel, miket lehet ott tenni...

ez a poszt most nem feltétlenül a szexualitásról szól. Persze ott bujkál a sorok között, dehát lehet írni mindenről, ruháról, egy csábos mosolyról, vagy akár egy rúzsról is, hogy az összefügg vele.

Most inkább a meztelenségről. Nem tudom ki hogy van vele, attól függ mennyire, hogyan és milyen intenzíven éli az érzéki életét. Van aki - teljesen érthetően - vasfüggönyt húz a szexuális élet, kalandozások, élvezetek és a társasági élete közé. Érthető és logikus az is. De!

Piros ruha a nőkön: felhívás szexre?

Ilyesmit nem engednék az ágyunk közelébe...

... avagy minden, ami egy férfi feltámasztásához szükséges :-)

Ha valamivel elégedett lehetne a Kedvesem, akkor az a hátsója! Nem mintha mellben pl. nem volna erős (éppen annyira nagyok a keblei, amennyire még formásak lehetnek - de ez számomra nem kardinális kérdés - mármint a nagy mell)

A derekát gyakran fitymálja, hol van az az idő, amikor tökéletes homokóra volt a testének sziluettje (erre az aktfotózásainkkor kell figyelnem, mert vizslató szemét rögtön arra veti).

Hanem a feneke. Nem hiszem, hogy van olyan nő aki a tükör előtt állva, vagy egy róla készült fotót mustrálgatva ne tett volna khhhm... becsmérlő megjegyzést önnön popsijára.