Évek óta ismerem. Együtt dolgozunk.

Nem állandóan és nem minden nap, de rendszeresen. Fiatal, ügyes, megbízható... és csinos. Nagyon csinos!

Jó alakú, finom - harapnivaló - popsija van, aminek bőven a jóízlés határain hangsúlyt is ad. Legyen az szoknyában vagy nadrágban. Hosszú és vékony lábai igézőek. Férfiember hajlamos rá, hogy elkalandozzanak a gondolatai másfelé...

Emberileg is rendben van. Értelmes, okos és mi sem áll távolabb tőle, mint a felszínesség.

Nagyon vágyik rá, hogy párra találjon és bizony nagyon meg is érdemli.

Fiatal, értelmes, friss és vonzó. Mégis magányos. Az ember hajlamos elgondolkodni azon, vajh mi lehet az oka annak, hogy az ismerettségi körben jobbnál jobb, helyes és kifejezetten szép lányok lézengenek magányosan. Csak ha körülnézek, legalább ötöt-hatot tudnék ilyet mondani. Vajon mi az oka ennek?

Nehéz megkerülni a gondolatot, hogy a férfiakkal lehet valami baj....

Ha szingli lennék, főnyereménynek, ziccernek, ritka lehetőségnek érezném mindegyiket. Nem haboznék a társaságukat-, a szerelmüket keresni. Egyszerűen nem értem mi van itt?! Hogyhogy ezt a férfitársaim nem látják, nem veszik észre??? Vakok talán, vagy mindig éppen elkerülik őket? Elkerülik őket?

Az ügyvédnővel időnként összejárunk. Csak úgy. Inni egy kávét, dumálni. Tudja, hogy mi a hátterem, hogy van párom, ismeri nagyjából az életemet. Talán éppen ezért soha nem tettünk egyetlen lépést sem egymás felé.

Közel állunk egymáshoz, bátran és felszabadultan beszélünk, mint két barát. Semmi intimpistáskodás, "csupán" bizalmas beszélgetések kételyekről, reményekről és problémákról. Akár szexről is. Meghitt társasága vagyunk egymásnak.

Néhány hete egy koncerten futottunk össze. A Kedves éppen elment a mosdóba, én addig beálltam a sorba egy pohár pezsgőért. Az ügyvédnő pont mögém állt be a barátnőjével.

Mikor a Kedves visszatért, akkor mutattam be őket egymásnak. Hallomásból, elmondásaimból már ismerték egymást.

Később - már otthon - (persze minden rosszallás nélkül!) a Kedves azt mondta: látta, hogy hogy nézett rám az ügyvédnő. És ne is áltassam magam: szerelmes belém a csaj...

A nők az ilyet megérzik (?)