Még jóformán csak szeretők voltunk egymásnak, nem többek. Nem gondoltuk és nem hittük, hogy mit jelentünk majd egymásnak az életben.

Teljesen más világból jöttünk, és valahol véletlenül összefutottunk. Úgy vagyunk, mint a borsó meg a héja. Lenyűgözött a világa. A szabadossága, természetessége ahogyan a szexualitáshoz viszonyul, a szókimondása és magabiztossága, ahogy nem veszik el, nem csúszik le ennek a világnak a süllyesztőiben. Az első nő volt, aki magától értetődő természetességgel említette meg, hogy előző este maszturbált, vagy könnyedén, oldottan beszélt kapcsolatairól. Azokról a bizonyos "hormonkákról" vagy "egészségügyi kúrásról", amit ha szükség úgy hozta, megejtett.

Mesélt korai életéről, mit és hogyan élt meg amikor húszas évei elején kétes hírű night klubban volt pultos csaj. És mennyire kilógott a sorból, kiállta az éjszakai élet darálóját anélkül, hogy személyisége megtört, beolvadt volna.

Tudtam az alkalmi kapcsolatairól (sőt! meséltettem róluk!), a zárás-után-kinn-megvárhatsz típusú egyestés kalandjairól. Tudtam, hogy voltak viharos évei, amikor lelki társ híjján egyalkalmas dugásokban pótolta azt, amit a teste megkívánt. Mikor egyszer megkérdeztem tőle, hány férfi lehetett az életében, azt válaszolta, volt vagy ötven. Soknak a nevére sem emlékszik, mert csak "arra" kellettek neki.

Nem silányult el szellemileg, nem mondott le az érzelmekről. Áthidalta. 8 éve szeretem és a felszínességnek a csírája sincs benne. Okos, értelmes, művelt és tájékozott. És szeret.

Akkoriban, mikor lopva talált hétköznapjaink, pásztoróráink egymásnak rontó, extatikus szeretkezésekbe torkollottak, egyszer - felbúzdulva szexuális nyitottságán - megkértem amit mindig szerettem volna, de nőtől azelőtt még soha nem mertem megkérni.

Maszturbáljon előttem!

Az a nő, aki a szexben sokkal többet látott és sokkal messzebbre merészkedett, mint addig én valaha reméltem, itt most zavarba jött. Megtette nekem, de saját bevallása szerint is hatalmas zavarban volt.

Soha nem felejtem el, ahogyan símogatni kezdte magát. Mellette térdelve a lepedőn valósággal felittam a szemeimmel a látványt, ahogyan kényeztette magát. Fokozatosan feloldódó gátlását, majd ívesen megfeszülő testét és kibontakozó gyönyörét.

Olyannak éreztem magam, mint egy beavatott. Akinek olyat mutattak, mint másnak még soha. Ebben meg is erősített.

Nem értem, hogy voltférje, egyetlen hosszú kapcsolata és megannyi alkalmi szeretője közül hogyan lehet, hogy egyetlen férfi sem volt kíváncsi, még csak meg sem kérte, hogy ebben az intim látványban részesülhessen.

Azóta is, időről-időre megkérem rá, hogy előttem kényeztesse magát. Pedig már évek óta együttélünk, minden este meztelenül együtt bújunk ágyba, összefonódva.

De ezt nem tudom megunni. Máskor, ritka alkalmakkor, mikor a munkám vidékre szólít és távoli motelben, szállóban alszom, visszatértemkor megkérdezem, masztizott-e. Ha igen, megmondja és elmeséli.

Az egymás előtti masztizás olyan fokú intimitás két ember között a szememben, melyben csak a legbeavatottabbak részesítik a másikat.

Fordítva is izgató, a tudat, az érzés, ahogyan néz, miközben a magam kedvére teszek, de Ő ezt nem szereti. Azt mondja, ha Ő ott van, egy férfi ne maszturbáljon. Mert feleslegesnek érzi magát tőle.

Aztán ha fáradt, vagy mégis feltámad benne a kisördög... azért időről időre megtörténik.

Te szoktál-e masztizni a párod előtt?

És megkérted-e rá, hogy Ő tegye előtted?