Megint összevesztek. Nem az első eset és mint jól tudtuk, nem is az utolsó. Enikő - formájához híven - kiabálva és sírva hívta fel a Kedvest, hogy mennyire elege van a pasijából.

- Persze Enikő, gyere csak fel! - ennyi volt a válasza.

Jó háromnegyed óra múltán állított be, az is látszott, hogy már nem volt szomjas. A dühe, elkeseredése még mindig tartott. Dőlt belőle a szó, nem először éltük ezt át, sem Ő, se mi.

Tudtuk - szerintem mindannyian - ezúttal is csak a szokásos. Egy kis kiborulás, átkozódás, aztán másnap (vagy harmadnap) minden visszatér a régi kerékvágásba. Évek óta megy ez így náluk, hosszabb-rövidebb szünetekkel tarkítva.

Gyorsan lehajtott egy uncsit, majd sört kért hozzá. A Kedves odament a konyhapulthoz és hidegtálat rakosgatott össze, hogy ne igyunk éhgyomorra. Különösen Enikő.

Utóbbiból dőlt a szó. Vagy félóráig. Hol panaszosan, szinte sírva, hol dühhel. Ki volt borulva a pasijára. Nem vár ettől már semmit, nincs szex, nincs semmi közöttük, csak élnek egymás mellett, miközben az szívja vérét és cseszegeti. Nem is érti, miért nem lép, de nincs szíve kitenni az utcára, így viszont ez nem mehet tovább, ebbe belerokkan. Szóval a szokásos.

Elege van - mondta Enikő, egyre akadozóbb nyelvvel, közben a Kedves igyekezett egyre kisebb adagokat újratölteni a poharába, valahányszor kért megint. De erős iramot diktált. Az apró karikákra vágott bagett, a sajt és a felvágott, a másik tálban a paprika és paradicsom nem tudott lépést tartani az alkohollal.

Negyedórás-félórás váltásban törtek ki Enikőből a dührohamok, sírások majd a panaszok. Hogy nem is érti magát (mi sem Őt). Biztos párfüggő, ez is egy szenvedélybetegség - mondja. Amivel rögtön fel is mentette magát.

Közben egyszer cseng a telefonja, a pasija hívja. Nem veszi fel. Rohadjon meg - fakad ki. Ő már nem vár és nem vágyik semmire. Legalább alkalmas volna rá a hapsija, hogy jól megdugja, azzal is előbbre van, de egymáshoz sem nyúlnak, ezt is máshol kell keresnie. Elege van.

Ekkorra már kicsit nekem is elegem volt. A sokadik végighallgatott panasz és sirám, elegyítve azzal a néhány pohárka whiskyvel robbanásveszélyes gőzt alkotott a fejemben. Minek kell nekem ezt félévente évente, hol telefonon, hol pedig a mostanihoz hasonló élő adásban végig asszisztálnom, hogy aztán másnap, harmadnap jómagam többre emlékezzek belőle, mint Ő maga.

Igen. Azt hiszem dühös lettem Enikőre, hogy megint ugyanazokkal az üres körökkel traktál. Dehát a Kedves és Ő... ez egy nagyonnagyon régi barátság. Sok mindent elbír. A kölcsönös beszólást, fejmosásokat éppúgy, mint a mostani "gyere nyugodtan, csak engedd ki a gőzt" típusú estéket.

Első indulatomnak nem engedtem szabad áramlást. Tekintetem a Kedvesre csúszott és láttam, hogy Ő sem tiszta már. Mondhatjuk úgy, hogy türelmesre itta magát :-)

Többször volt már ilyen esténk. Némelyik röhögésbe, majd bealvásba fulladt, olykor pedig egyenes út volt hármasban az ágyba, hogy aztán ott azt történjen, ami történt egy párszor, nem túl sokszor.

Nem volt kedvem, hangulatom kedvesnek, gyöngédnek lenni Enikőhöz. Nem csillapodott. Nem volt szeretetre méltó. Sem esendő. Átkozódott és dühös volt. A pia vitte tovább, fokozta ezt a hangulatát.

A "miért nem lépsz már végre, hiszen ezerszer megbeszéltük?" utolsó körén is túl voltunk. Válogatott sértéseket vagdosott jelen nem lévő pasijához - ami visszatettsző volt még akkor is, ha pontosan tudtuk: Szinte mindenben igaza van.

A Kedves vígasztalni próbálta, együttérzőn. Én a másik irányba csúsztam el. Nem kicsit elegem volt belőle. A kanapén szinte gyermek módjára odabújt a Kedveshez, aki szelíden lehülyézte én meg kérdőre vontam Enikőt, miért nem beszélik meg, miért nem lazít és csábítja el a pasiját. Mindkettő működő gyógyír egy akadozó kapcsolatban. Nem értem el semmit. Csak egy újabb dühkitörést kaptam válaszul, ezúttal személyemnek címezve. Mintha én lennék a pasija, aki tud a vádló kérdésekre válaszolni.

Tudod, mit?! - horkantam fel. - Majd most megkapod!

Egy utolsó, józannak tekinthatő pillantás a Kedvesre, aztán hagytam, hogy elmém felett átvegye az irányítást a whiskygőz. Felpattantam és parancsolón odaszóltam a Kedveshez, hogy vetkőztesse le Enikőt, de teljesen. Majd felmentem a hálóba.

Talán mindketten arra gondoltak, most vígaszul kényeztetni fogjuk Enikőt, és pityókásan a Kedves is hajlandónak mutatkozott rá. Súlyosan tévedtek.

Térültem-fordultam. Lehoztam néhány takarót, a lábukhoz vetettem, majd a fürdőből egy félig tele masszázsolajt és a szemtakarót, amiben nappal szokott aludni a csajom, ha hajnalig tartó dorbézolás után fekszünk le.

Enikő éppen a blúzát hajította a TV mögé valahová és anyaszült meztelenül toporzékolva jött elém, tessék, hallja mit csinálok vele?

Átnéztem rajta. A mögötte álló Kedveshez nyújtottam a szemtakarót, tegye fel rá. Felkaptam a szőnyegről Enikő levetett harisnyáját. Azt is odaadtam, hogy fogja hátra a kezét vele, nehogy leverjen valamit. Visszamentem a hálóba, még szükségem lesz egy-két dologra.

Mikor újra bejöttem a nappaliba furcsa látvány fogadott. Enikő hátrakötött karokkal és bekötött szemmel, vakon és anyaszült meztelenül állt a szoba közepén, várta a sorsát. Némán.

A Kedves a kanapén ülve egykedvűen mustrálgatta, kezében egy pohár whisky. Néha üvegfalának koccantak a jégkockák. Felém fordult, próbálta kifürkészni a szándékomat. A kisasztalra tett masszázsolaj a megnyugvás téves képzetében ringatta mindkettőjüket.

Végigfuttattam a szemem Enikőn. Apró kis mellei hegyén, szúróan ágaskodtak bimbói a semmibe. csupaszra borotvált szeméremdombján szégyenlősen húzódott a rés. Körötte nyoma sem volt fanszőrnek. Tökéletesre borotválta mindig, mintha nem is nőne ott soha semmi.

Intettem a páromnak némán, Enikő egész testében lúdbőrzött az izgalomtól, a kiszolgáltatottságtól. Túszunkat esetlenül odébállítottuk, hogy ne legyen útban. A dohányzóasztalt kétoldalt megfogva eltávolítottuk a kanapé mellől, közötte tágas helyet hagyva a szőnyegen, hogy egy ember akár keresztbe feküdve is elfért volna a két bútor között.

Felkaptam az imént hozott takarókat és leterítettük. Egyetlen szó sem hangzott el, szemeimmel intettem a páromnak, mit tegyen. Megágyaztunk a földön Enikőnek, a Kedves pedig kérés nélkül a dohányzóasztal mellé térdelve kikészítette az olajat és egy párnát tett a fekhely egyik végébe.

Még mindig némán, odaléptem Enikőhöz. Fekete haja csupasz vállain ringott. Háttal állt nekem, bekött szemei meredtek a semmibe. Már percek óta hallgatott. Ha nem állt volna a lábán, azt hinném elaludt. Bal tenyerem meztelen feneke hajlatába simult. Mutatóujjamat lassan és érzékien végihúztam popsija vágásán, fel egészen a gerince aljáig. Kissé megremegett. Jobb kezemmel eléje nyúltam, egyenesen a szeméremdombját keresve ujjaimmal. Végigsimítottam csupasz háromszögén, onnan tenyerem felvándorolt jobb mellére és erősen megmarkoltam.

Felszisszent. Hátamon éreztem a Kedves pillantását. Ő türelmesen várt rá mit teszek. Vállainál megragadtam Enikőt és a fekhelyéhez vezettem. Letérdeltettem a takaró közepére és csuklójáról leoldottam kötéllé vált harisnyáját.

Hanyattfeküdt. A kedves feje alá igazított a párnát, de én kihúztam onnan. Intettem neki, hogy bal karját kösse a dohányzóasztalhoz, míg én a jobbot a kanapé lábához rögzítettem az egyik hálókönytösből kihúzott textil övvel.

Ott feküdt előttünk Enikő, krisztusi pózban, széttárt karokkal, bekötött szemekkel, csuklóinál kifeszítve. De nekem még nem eléggé. Összezárt lábait szelíd erőszakkal szétfeszítve két bokáját, egyiket a kanapé másik lábához, másikat a dohányzóasztal innenső részéhez kötelékeztem azzal, ami a kezem ügyébe esett. A köntösöm övével és lekaptam magamról garbómat, összecsavartam kötélnek, majd egyik felét az asztal lábához, másikat Enikő bokájára kötöttem.

Most már jó. Enikő teste nagy X-et formálva ott hevert előttünk. Légzése lenyugodott, várta amit mi kiszabtunk rá.

Karomat a Kedves felé nyújtva felsegítettem Enikő mellől, egymás mellé álltunk és szótlanul néztük meztelen testét. Töltöttem neki is, magamnak is még a whiskyből, úgy kortyolgattuk csendben szemlélve az elénk kiterített meztelen női testet, akár egy kiállítási tárgyat.

Mikor a selmyes ital utolsó kortyai, forró hullámban lecsúsztak torkunkon, ismét bizsergés járta át bennsőmet. Engedélyt adtam a Kedvesnek, hogy visszatelepedjen barátnője mellé és kenje be testét olajjal. Odatérdelt mellé ismét és finom, érzéki mozdulatokkal elkezdte beolajozni vállát, majd mellkasát.

A csillogó folyadék Kedvesem keze nyomán, egyre nagyobb körökben kezdte átjárni Erika testét. A tubusból hosszú vékony csíkot eresztett két melle közé, egészen le a köldökéig. Majd egyre szélesebb, legyező alakú foltokban simította, masszírozta a lány testét, fokozatosan elérve, bejárva melleit.

Fölöttük állva kioldottam övemet, kiszabadítva nadrágom tartójából levettem, majd a kanapéra vetettem. Kibújtam nadrágomból és a zoknimtól is megszabadultam. Egy sötét boxerben letérdeltem rabszolgánk szétfeszített lábai közé, tekintetemmel a rózsaszínűn fénylő, nedves punciját fixíroztam. Kezeimbe én is olajat kértem, miközben a Kedves már enikő melleit maszírozta lágyan, gyengéden, olajos kezeivel morzsolgatta bimbóit. Hüvelkyujjaival és mutatóujjaicval mindkét mellén becsípte azokat. Enikő felszisszent a kéjtől és a fájdalomtól, amit ezzel okozott.

Én magam a talpainál kezdtem. Minden egyes ujját bekentem, bedörzsöltem, majd a bokáit elhagyva, fokozatosan borítottam be kiszolgáltatott testét a lábszárán végighaladva, előbb a külső-, majd végre a belső combjain.

Láttam amint rózsaszín barlangocskája gyönyörcseppektől nedvedzően várja érintésemet, miközben ujjaimmal egyre közelebb és közelebb kentem az olajat az ágyékánál.

Az egész olyan meghitt és gyengéd volt. Nem ilyennek szántam. Nem ezt akartam. Enikőt kikötözve négy gyengéd kéz cirógatta, maszírozta, kényeztette. A pillanat hatása alatt láttam, amint a Kedves, elbűvölve a légkörtől, kisimítja a lány haját arcából, ráhajol és megcsókolja. Enikő ajkai áléltan viszonozták a csókot.

Tenyerem olajosan ráfonódott önnön nedvétől amúgy is csatakos puncijára. A két folyadék összeolvadt, síkos táncban korcsolyáztak ujjaim a bőrén.

Bal kezemmel a félredobott párna után nyúltam. Megemeltem derekát és feneke alá tettem. Alteste kidomborítva, szétfeszítve tárult most elém.

Élvezed, mi?! - hasított a szavam az intim csendbe. De Enikő nem válaszolt, csak szuszogott. Minden porcikáját átadta az önfeledt és teljes kéjnek. Hosszú ideje ezek a pillanatok, a testiség csak róla szólt, az ő érzékeiről.

A kis ribanc! - gondoltam magamban. Hát azt hiszi, hogy ezzel beérem?

- Vetkőzz le és ülj az arcára - suttogtam a Kedvesnek. Nem vagyok benne biztos, hogy rabszolgánk értette amit fölötte beszéltünk. A Kedves kibújt a ruhájából, lehúzta bugyiját és arcával felém fordulva, térdeit az alatta heverő test mellé eresztve, lassan, óvatosan punciját Enikő szájára helyezte.

Kezével két, olajtól síkos combján támaszkodott, arcát felém fordította némán, tekintete párás kéjben úszott. Azt még láttam, hogy a lány ajkai azonmód, a csajom szétnyílt kisajkai közé furakodnak mohón beszippantva azokat, nyelve barátnőjének forró nyílásába hatolt. Szinte lefetyelt, döfködött, csapongott, kitárt, szétfeszített testének egyetlen része, mellyel viszonozhatta eddigi örömét. Ujjai vértelenül. fehéren fonódtak a kötelékére, de az nem engedett. Minden rántástól, húzástól csak szorosabbra fűződtek csuklóin.

Az én Kedvesem kéjtől eltorzult arccal lovagolt Enikő nyelvén. Arcát behunyt szemmel a mennyezetre fordította én pedig eleresztve rabszolgánk ágyékát belecsókoltam a szájába.

Mohón faltuk egymást, mint friss szerelmesek, hosszú távollét után. A csajom testén eközben éreztem Enikő nyelvjátékának ritmusát.

A két istennő olajtól csillogó izmainak és inainak játéka földöntúli látványba olvadt össze előttem. Egyszerre ringtak, lüktettek, mint egy gyönyörtől megkínzott Laokoon csoport.

De ebben a pózban nem lehet végigmenni. Mikor a Kedvesem tenyere lecsúszott Enikő combjáról, gyorsan megfordult, ezerszer megcsodált és megkívánt popsiját felém fordítva, lassan megpördült és szenvedélyes csókot lehelt Enikő ajkaira, mintha csak a tulajdon ízét akarná kiinni barátnője szájából.

Felém ekkor Enikő kihomorított feneke, puncija és fölötte a Kedves nyalnivaló popsija nézett. A gyertyafény táncolt réseiken, domborulataik árnyékán. A csajom csókja megszelídült, felhúzta magát rabszolgánk melléhez és kezeivel hevesen újra kényeztetni kezdte Enikő bimbóit.

Majd egy újabb mozdulattal, hogy lássa én ott lenn mit teszek, ismét a lány teste mellé térdelt, le nem véve egy pillanatra sem ujjait az előttünk fekvő testről.

Kihajoltam és a ledobott rongyok közül előhúztam egy vibrátort. Helyesebben: az egyiket. Kettő van nekünk. Igen, nekünk. Ez nem a Kedvesé. Egyrészt mert én vettem neki, másrészt mert ezek közös játékszereink.

A párom arcán halovány felhő futott végig. De a pillanat varázsa engedte, hogy tovább irányítsam az est történéseit.

A kúp alakú, ezüstösen csillogó vibrátort bekapcsoltam. Halk zümmögéssel várta a barlangot, ahová mennie kell. A Kedves tenyerei lágyan maszírozták gyanútlan áldozatunk melleit, amikor kifeszített lábai között olajtól lucskos, nedves ujjaimmal utat nyitottam Enikő fenekébe. Minden mozdulattal, körbe és körbe forgatva egyre mélyebben toltam fel neki a rezgő műfaszt. A fenekébe. A síkos olaj nyitott szét az utat. Nem úgy ahogyan megszokta, hanem gyengéden, puhán. Egyre mélyebben.

Enikő halkan és kéjesen nyüszített. Teste - amennyire csak kötelékei engedték - gyönyörben vonaglott. Hasztalanul próbált menekülni az öröm elől. Ánuszában már mélyen benn forgott a fémes játékszer. Rezegve zümmögve.

Ekkor másik kezemmel az élethű utánzatú műfasz után nyúltam, bekapcsoltam, olajba merítettem és szétnyitva kisajkait határozott mozdulattal a puncijába fúrtam.

Pillanatokon belül már mindkét kezemmel, egy-egy vibrátort tolva, húzva forgatva döfködtem, ökleltem Enikő lyukait. A Kedves kezei ugyanerre a ritmusra fogták, dörzsölték,, maszírozták melleit. Erősen kíméletlenül morzsolták mellének bimbóit, körös-körül olajtól csillogón.

Enikő fátyolos hangon könyörgött kegyelemért. Teste rángatózva, tekeregve tiltakozott ellenünk, mígnem a gyönyör hullámai szinte üvötésben szakadtak ki a torkán. hevesen zihált, mohón csókolta föléhajló szeretőjét. Az én páromat.

A kis ribanc... gondoltam megint. Lassú levezetés után újabb körbe kezdtem, melynek immár csak közeli szemlélője, tanúja lett Kedvesem. A második hullám gyors áradatába kezdtem fokozódó hevességgel. A két vibrátor kérlelhetetlenül hatolt újra és újra mélyebbre, Enikő testében. Előbb tiltakozott, rázta a fejét, irgalmat kért, nyüszített, majd az orgazmusának heves kitörésében mélyebbre tolta derekával altestébe, mindkét játékszert.

Vége volt. A kedvesem ujjai még iménti fürgeséggel táncoltak kidudorodó csiklóján. Fröcskölt az olaj, aztán minden lenyugodott.

Halk cuppanással húztam ki segédeszközeimet Enikőből. Alig kapott levegőt. Önkívületben volt már. Dárdám hegye nedves foltban ütötte át alsómat. Már csak én nem voltam meztelen.

Két mozdulattal lehántottam magamról a ruhadarabot. A Kedves megkönyörülve barátnője helyzetén eloldozta kezeit. Kék foltokat hagytak csuklóján a szorítások. Amaz embrió pózban a csajom lába közé gömbölyödött, mint aki védelmet keres. Feje és ajkai a Kedvesem puncijához simultak. Alteste pedig még mindig felém.

Vagy egy órát pihentünk így. Enikő párnája a Kedves vénuszdombja volt. Az én párnám pedig az ágyéka. Belefúrtam az orrom forró és meggyötört punijába. Elaludtam. De még nem volt vége az éjszakának.