Hogy egyes emberek mit be nem vállalnak egy jó kép elkészítéséért...! :-)
Mennyezeti tükör alatt még nem szerelmeskedtem. De az exemmel már volt olyan hálószobánk, ahol a gardróbszekrény az ágy mellett csupa tükör volt.
Élveztem! :-)
A látvány mindig rásegít, extrát ad. Nem tudam megszokni. Túl azon - a terelő dumának ható - indokon, hogy a háló valóban nagyobbnak tűnik tükrös szekrénnyel. Persze erre a megjegyzésre minden ismerősünknek volt egy külön az erre az alkalomra fenntartott sejtelmes mosolya. Tudjátok, az az "aha, napersze" típusú...
A Kedvesnek is volt előző lakásában egy padlótól plafonig terjedő hatalmas, tolóajtós, tükrös szekrénye. Értelemszerűen szemben az ággyal. Nem is lehetett volna máshol, mert az egész falat betöltötte.
Ő az egyik másod-unokatestvérével csináltatta meg, aki asztalos amúgy. A kissé egyszerű és nem kicsit maradi srác elkészítette ugyan neki, de amikor megtudta, hogy az a hálószobába lesz, kijelentette, hogy a Kedvesem egy perverz. :-)
Szerintem sosem fogja megtudni, mikről marad le. Ő baja.
