Barátnője magától értetődően - mintegy közbevetve és rögtön folytatva az eredeti témát - mondta, hogy neki van.
Friss voltam még a társaságban. Ma már nem villan fel a kanos lámpa a fejemben egy efféle megjegyzéstől. Megrészegített, lenyűgözött az az életigenlés és a magától értetődő természetesség, amivel a magától értetődő, természetes dologról beszéltek itt egymás között: a szexről.
A Kedvesnek nem volt. Soha. Fel sem merült. Olyan időszakokban, amikor esetleg mások előveszik a fiók mélyéről, Ő inkább a természetes anyagokat - mondhatnánk biovibrátorokat - alkalmazott.
Születésnapjára kapta tőlem. Egyik csomagot, pikánsságot kapta a másik után. Mosolyogva (az túlzás, hogy pirulva, de valami hasonló volt az arcán) szájtátva, kajánul és megróvó tekintettel bontotta az ajándékait.
Aztán amikor már azt hitte vége... előtte hagytam egy újabb dobozt... és - magam sem tudom miért - tapintatosan/gyáván leléptem a közeléből. A lakás másik végébe.
- Ugye ez nem az amire gondolok...? tette fel a költői kérdést.
Azt hiszem tényleg megrökönyödött. Egy vibrátort kapott tőlem. Az első vibrátorát.
Nem lett állandó használati tárgy és némileg igaz, hogy legalább annyira magamat ajándékoztam meg vele, mint Őt.
Ennek ellenére, még mindig előfordul, hogy amikor behevülve, játszdozás közben felmerül benne (benne merül fel), hogy mi lenne ha... mi lenne ha most elővennénk (ma már teljesen jogos a kérdés: melyiket?) akkor van benne egy bocsánatkérés: ugye nem baj?
Már hogy lenne baj? Tudhatná, hogy nem az a fajta férfi vagyok, aki egy vibrátorra (másra sem) féltékeny. De mégis.
Időről-időre előfordul, hogy amikor a munkám, vagy valami más vidékre, küldföldre szólít és egymás nélkül alszunk... indulásom előtt, úgy ágyazok be, hogy a párnáján otthagyom a vibrátort, alig érthető célzásként ;-)
Aztán kajánul figyelem, este a lefekvés idején, kapok-e sms-t. Amolyan teeeeeee...! vagy hasonló üzenettel. A célom nyilvánvaló, aztán hazatérve valahogy csak-csak arra terelem a témát, hogy beszámoltassam, használta-e.
Hangulatfüggő, de az esetek többségében igen. Volt már úgy, hogy a válasza (szintén sms-ben) ennyi volt:
- Épp csak megmutattam neki magam
Erre tanúm is van :-)
Ami még soha nem jött össze, amikor tudtam, hogy valamelyik barátnőnk nálunk alszik, akkor valami egészen mást provokáljak ki. Vagy legalábbis nem tudok róla. Pedig faggatóztam