...legyen mondjuk ez a neve a posztban. Természetesen nem így hívják. A haveri körbe tartozik, azok közé akikkel gyakran összefutunk egy-egy belehúzósabb buliban, de vele, kifejezetten Julival sosem voltunk egy brancsban.

Az első szó ami Juliról eszembe jut az az, hogy: finom.

A törékenységnek, puhaságnak és érzékenységnek valami megfoghatatlan aurája veszi körbe, valahányszor megjelenik a társaságban. Mint egy porcelánbaba. A kimértség, megjátszottság, távolságtartás legapróbb jele nélkül egyszerűen csak ilyen.

Talán a halk beszéde, talán a csendes mosolya, talán az öltözködése vagy a gesztusai teszik, de - bár korántsem megközelíthetetlen - mégis... eszembe sem jutott, hogy akár eljátszadozzak a gondolattal, milyen lehet nőként.

Mi sem áll távolabb Julitól, mint a bevállalósság, asztalon táncolni, hujjogatni, flörtölni. Mégis, látszik rajta érti a csíziót, a sikamlósabb témákat úgy hoyg nem pirul el, nem botránkozik meg - bár részt nem vesz benne sohasem.

Ettől egyfajta titokzatoság vette körül, de nem az a "fedezz fel és hódíts meg" hanem, mint egyfajta kellemes útitárs, néző a bulikban.

Tudtam róla, hogy szenved a pasikkal. Mindig belehúz valami pronyóba, bunkóba aki kihasználja, rendre nagy csalódásokba szalad. De ezeket is csak közvetve, másokon keresztül.

Első villanása egy réges-régi bulin volt, ahol emelkedett hangulatában csak egy pillanat volt, hogy - három másik csajjal együtt - a buli csúcspontján tanúja legyek egy flashnek. Amint egy mozdulattal megvillantják a cicijüket. Aztán mégsem.

Ez a buli nekem másról maradt emlékezetes. Kellő mennyiségű alkohol hatására, ennek a mozdulatnak az apropóján nyílt meg a Kedves és mesélte el, milyen volt kipróbálni a szexet egy másik lánnyal (Enikővel).

Juli és (majdnem) villantása ezzel jól ki is törlődött a memóriámból. Pusztán annyi maradt meg a fejemben, vajon milyen is lehet a melle. Nyilvánvalóan sohasem fogom megtudni. Nem lesz topless napozás, fürdőben, folyosón vagy gőzben összefutás. Juli nem az a fajta.

Aztán...

Csupán néhány hete szörföztem a neten valami képi illusztráció után böngészve egy poszthoz, amikor az egyik fotóról egyszercsak a szemembe néz Juli. Igen, ez Ő! Semmi, de abszolúte semmi kétség!

Többször, olykor napok múltán is, újra megnéztem a fotót, hátha csak hasonlít Julira, de nem Ő van ott.

Minden alkalommal a bizonyosságom erősebb lett, ahelyett, hogy megcáfolta volna.

Ez az a kép, ez az a fotó. Itt fenn.

Az arcát elhomályosítottam, bár a neten a maga teljes valóságában szerepel a weben a mai napig is. Nem mondom el a társaságban senkinek, nem mutatom meg a fotót még a Kedvesnek sem (nehogy megijedjen, az ő aktjaival is ez történhet). Abban sem vagyok biztos (sőt!), hogy egyáltalán Ő maga tud-e róla, hogy ez a képe szerepel a neten. Megtartom a titkot magamnak.... és Juli látványát is.