Nálunk szinte minden lefekvés úgy zajlik, hogy ha egyszerre bújunk ágyba, Kedvesem keze szinte már automatikusan a dárdámra fonódik. Írnám, hogy rutin, vagy megszokás, de valószínűleg évekig kellene a "kezében" lennem, mire ki tudnám mondani erről az érzésről, hogy "megszoktam". Kell! Olyannyira elengedhetetlenül része a nap utolsó - elalvás előtti - örömeinek, hogy ha nagy ritkán, valamilyen okból külön alszunk (elutazom vagy ilyesmi), akkor azon veszem észre, kénytelen vagyok magamnak fogni :-) Persze az nem ugyanaz! :-P

A minap is bújok oda a Kedvesemhez, érzem dús melleit a lapockámon, finom ágyéka hozzásímul a fenekemhez és jobbkarja átfonódik a derekamon, keresve szokásos fogantyúját.

A mazochizmus távol áll tőlem. Nem gerjedek semmilyen formájára, sem a szexben, sem másban. Na jó!

Két lightos - nagyon lightos! - kivétel azért akad. Az egyik a kikötözős szex, amiben a Kedvessel még nem jutottunk dűlőre oly' sok év alatt. De arról volt már poszt.

A másik.... hmmm... A másik az a megmagyarázhatatlanul izgató felszisszenős érzés, amikor lefekvéskor (garantáltan mindig) hideg ujjai, ráfonódnak a zacskómra. Ezt egyszerűen nem értem miért, de így van.

Arról is írtam már korábban, hogy akár szex, akár csak a rutinfogás, de imádom az érzést, amikor a kezében vagyok. Olyan mintha a teljes énemet kiszolgáltatnám neki, odaadom érzékeimet, fériasságomat a keze játékának.

De ha hideg (márpedig mindig az!) keze/tenyere a zacskómhoz ér, egyszeriben vérbőség árasztja el az ölemet. A "puttonyom" ráncosan összehúzódik és mintha a vér egyenest a makkom felé menekülne. Ezzel kész is a merevedés. Namost ilyenkor aludj el szex nélkül! ;-)

Visszatérva a minapi esetre, történt, hogy a csajom keze még a megszokottnál is jóval hidegebb volt valamitől. Nem is hideg: egyenesen jeges.

Borzongva vártam a mindennapi érintését, de egész testemben összerezzentem azoktól a puha, lágy jégcsapoktól, melyek férfiasságomat gyűrűbe fogták.

- Mi baj? - kérdezi döbbenten

- Nagyon hihihihideg - vacogom

- De hiszen ezt szereted - susogja a fülembe

- Igen, de ma túl hideg a fütyifogód..

Újabb este, amikor röhögve alszunk el.