Na ilyen is csak egyszer történik az emberrel az életben. Évekkel ezelőtt volt...

A Margit hídra kanyarodtam fel a pesti oldalon, lassú tempóban, lépésben, araszolva. Nyár volt, vagy legalábbis tavasz.

Az ablak lehúzva, a hídfő melletti parkban egy csapat fiatal lógott. Ültek a padokon dumáltak.

Szinte biztos hogy egy bátroságpróbának, fogadásnak voltam afféle akaratlan szereplője.

Egy nagyon raszta, nagyon tetovált és nagyon piercinges lány, hirtelen odajött és nehajolt az ablakomon, majd megkérdezte:

- Bocsánat uram, akar dugni velem?

Se köpni, se nyelni nem tudtam. Szemébe néztem röhögve és annyit mondtam:

- Nem.

Megköszönte és visszament a társaságába.

Én pedig továbbhajtottam.

Épp a szeretőmhöz tartottam pásztorórára....