Az utolsó nap következett. Tudtam, mert még emlékeztem rá, hogy ezen a napon vége a tábornak. Mindenki hazamehet. Külön engedéllyel - és felügyelet nélkül - azok maradhatnak éjszakára, akiknek a vonata, busza csak reggel indul. Nem volt nehéz kitalálnom, hogy mind a négy fogvatartóm marad még egy éjszakára. És én is.

A reggel és az egész délelőtt az alsó szinten hatalmas ricsajjal telt. Mindenki pakolt, búcsukodott. Ebédidő tájt lassan és fokozatosan elhalkult az épület. Kiürültek a szobák. Még hajnalban (aludtam) valamelyikük bejöhetett, mert találtam reggelire való hidegkaját az ajtóhoz közel eső ágyra téve. A szobám persze zárva, de megpróbáltam. Viszont WC-re nem tudtam kijutni már jó ideje, így kisdolgomat a szobában lévő mosdókagylóba voltam kénytelen elvégezni.

Úgy délután kettő lehetett, amikor már régen kihalt volt minden. Még hallottam az abllaknál állva, ahogy a godnok átadja a ház bejáratánál Évának és elmagyarázza hol lakik, oda adják be ha elmentek.

Most már az egész épület töküres volt. Csak a lányok és a fenti szobában bezárva én egyedül. Nem mondhatnám, hogy javult a helyzetem, de a vége már legalább látható volt.

Andi jött fel hozzám, egyedül. Csak egy póló és egy farmer volt rajta, mezítláb, papucsban volt. Fürkésztem az arcát, de a tegnapi eset után sem szégyen, sem pedig oldottság nem látszott rajta. Ugyanolyan rideg volt velem, mint mindig.

Immár szokás szerint kikísért a fürdőterembe, elvégeztem a dolgomat, majd végignézte ahogy lezuhanyozom, megtörölközöm és visszakísért a szobába. Rámzárta az ajtót és elment.

Nagyjából félóráig ültem tétlenül, és vártam. Tudtam, hogy hamarosan jönnek. Kész a játkszerük. Aztán lent az ablak alatt hallottam ahogy csattan a bejárati üvegajtó és ráfodul a kulcs. Az épület zárva. Andi, Éva és Emő jöttek be. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy mindhárman könnyed nyári ruhában voltak. Biztosra vettem, hogy egyikükön sincs alatta bugyi.

Vártak, vártunk, de nem történt semmi. Közömbösen beszélgettek, néha a szemüket legeltetve pucér testemen. De ennél többet nem tettek. Mintha pusztán azért jöttek volna fel, hogy élvezzék a szituációt, hogy egy meztelen férfi van közöttük. De az elmúlt napok történései után ez már nem okozott különösebb izgalmat nekem. Megszoktam a helyzetet, még enyhe erekcióm sem volt tőle.

Aztán, mint egy egyezményes jelre, kapták magukat és mindannyian elindultunk kifelé. Majd' egy hete először jártam ismét a földszinten, ahol ekkor már nem lakott senki. Persze leszámítva az éjszakai meztelen sétáltatást...

Végigmentem az ismerős folyosón, elmentünk az üres portásfülke előtt, ahová azért félve bekukkantottam. Az utolsó előtti szoba jobbra, nyitva volt. Beléptünk. Itt nem emeletes ágyak voltak, hanem három heverő, összetolva, hogy hatalmas franciaágyat alkossanak. A szoba sarkában két viseltes plüssfotel, látszott rajtuk hogy sok időt megéltek már. A hideg parketta helyett itt nagy szőnyeget ért végre a talpam. De az eddigi "cellámhoz" képest otthonosabb berendezés csak egy pillanatra kötött le. Az ablakon át, pont szemembe sütött a nap, egy pillanatra elvakítva félhomályhoz szokott szemeimet.

Elakadt a lélegzetem! Ott volt Csilla is, mögöttem a másik három, de velem szemben egy ötödik lány, Anikó ha jól emlékszem a nevére, ugyanúgy kiszolgáltatottan és csupaszon, mint én magam. Anikót szinte csak látásból ismertem az első héten, mielőtt Zoli hazautazott volna és én foglyul estem. talán váltottunk pár szót is, de semmi különös. Nem ami csoportunkba tartozott és egyébként is az a szende, sőt inkább szégyellős, félős típusnak tűnt. Egyben biztos voltam: nagyon gátlásos lány volt, és szerintem szűz is még.

Nem tudom mivel zsarolták meg, hogy ilyen helyzetbe került, de abban biztos voltam, hogy nem saját akaratából van itt így és most. Szinte egész teste pírben égett. Kissé molett teste előtt szégyenlősen összekulcsolta karjait. Mellei kilátszottak, de szemérmét két tenyerével óvta a jelenlévőktől.

Nem láttam, inkább éreztem a láyok arcán az izgalommal teli mosolyt. Csilla, aki Anikó mögött állt, egy kicsit meglökte a meztelenül álló lányt. Nem bíztatás volt ez, hanem inkább noszogatás. Ez is csak megerősített abban, hogy kényszerből van itt.

A lányok - mint egy előadás nézői - leültek a fal mellé helyezett székekre, vagy az ágyra. Anikó szemlesütve, de azért szemérmes pillantásokkal felnézve, óvatosan felmérte az előtte álló meztelen testemet. Tekintetünk találkozott egy pillanatra. Az enyémben csodálkozás, az ő szemében inkább félelem lakozott.

Óvatosan hozzám lépett, majd bizonytalan mozdulatokkal megérintett. Szinte hangtalan volt minden. Nézőink is feszült csendben figyeltek. Anikó a kezemet fogta, ügyefogyott  mozdulatokkal megcirógatta vállamat. Esetlen puszit nyomott mellkasomra és én bíztatóan megfogtam a derkát. Érintésemre ijedt őzike módjára összerezzent. Derekára csúsztattam kezemet. A melletünk ülő türelmetlenkedő Csilla unszolására Anikó kezébe vette a farkamat. Idegenkedve és bizonytalanul, ahogy egy szűz először fogja meg az első férfiét.

Izgalomtól jéghideg tenyerében összehúzódott a dárdám, zacskóm pedig megkeményedett. Jobb keze tétova útra indult ágyékomon. Ernyedt farkam lassan telítődött vérrel, csúcsán az izgalom cseppein megcsillant a napfény. Remélem nem azt hiszi, hogy pisilnem kell...

Aztán az őreink határozott mozdulatokkal az ágyhoz tereltek. Felérdeltem az ágyra, Anikó mellettem. Éva kezében - ki tudja mikor és honnan vette elő - egy fényképezőgép villant.

- Ezt arra az esetre, ha utólag valami hülyeséget akartok majd csinálni! - mondta - de amíg nem, ezek a felvételek biztonságban lesznek nálunk.

Így vettek zálogot mindkettőnkön, hogy hallgatásunk a tábor után örök marad. Semelyikünk sem szerette volna városszerte villanyoszlopokra ragasztva látni a fénymásolt, intim képeket.

Aztán lágyan az ágyra fektettek hanyatt. Szememet Éva javaslatára egy kendővel bekötötték, majd ismét kikötöztek az ágy négy sarkához. Szememre sötétség borult, lábaim és karjaim kifeszítve, dárdám meredezve az égnek állt. Behunytam a szemem a kendő alatt, hisz úgysem láthattam semmit. Éreztem vagy hallottam ? Nem tudom. Csilla, akié most a vezető szerep volt az eseményekben, kezével rávezette Anikót a farkamra. elsőzör ketten fogták, húzogatták. Csilla gyakorlott, és határozott mozdulatokkal fonta rá a nemi szervemre Anikó tapasztalatlan kezeit. Átfogta és rányomta. Irányította az ütemet.

Tanította neki kényszerrel a handjobot. Az ütemet hamarosan átvette a csípőm. Átadtam magam a kiszolgáltatottságból az élvezetnek. Ügyetlen és kezdő ujjai sután ingerelték kéjemet. Kezének ritmusát párzó mozdulatokkal korrigáltam.

Már felfelé mentem a gyönyör útján amikor, megint Csilla határozottan utasította Anikót, hogy most akkor kapja be. Hosszú másodpercek teltek el tétlenül és csendben. A lányok erőteljes fellépése után éreztem Anikó leheletét az ágyékomon, amit a farkamhoz hajol. Hezitált. Erőt gyűjtött, de nem volt választása.

Aztán eltéveszthetetlenül kezdő módján, idegenkedve nyelve, - vagy ajka nem tudom - megérintette a makkomat. Újabb noszogatásra be kellett vennie a szájába teljesen férfiassságomat. Éreztem amint szájának nedves melege körülöleli a dárdámat. Biztos voltam benne, én vagyok az első férfi Anikó szájában. Talán előbb szopik életében, minthogy csókolózna. De ezt sosem tudom meg.

Rutintalan és kezdő módjára szopott hosszasan. Néha éreztem, hogy öklendezne, de aztán folytatta. Kéjtől izzó makkomat inkább pusztán a szájában tartotta, helyette kezével igyekezett engem megcsinálni. Nem kellett sokat igyekeznie, mert éreztem, hogy a gyönyör gyorsan és akadálytalanul árad szét bennem. A helyzet izgató volt, gyors ütemben fokozta a kéjemet.

Így hamar eljött a beteljesülés. Első dús löketemtől Anikó feje ijedten megrándult. Ettől félt mindvégig, ebben biztos vagyok, de a lányokat nem érte váratlanul, tudtam és éreztem, hogy határozott mozdulattal hátulról visszanyomták fejét a farkamra és a szökőkutam ellentmondást nem tűrően lövellte belé nedvemet. Nyelt, fuldoklott, köhögött és krahácsolt. Ernyedten hagytam, hogy szétterüljön gyönyörben megfeszült testem. Anikót is szabadon engedték a vaskos kezek, prüszkölve köpte ki ondómat a hasamra.

A csajok harsányan röhögtek. Anikó arcát nem láthattam. talán sírt, talán nem. Bravóztak és gratuláltak neki, mint aki túlesett valamilyen beavatáson és ez voltaképpen így is volt. Anikó csupasz teste, nagy mellei rámfonódtak, ahogy kimerülten elfeküdt rajtam. Így maradtunk egy ideig, majd felkelt rólam, én lekötözötten egy bíztató puszit tudtam nyomni fejebúbjára.

Aztán elég széles volt az ágy, hogy Anikót hozzám hasonlóan kikötözzék. Jobb karját és lábát átvetették kiszolgáltatott testemen. Ő is kifeszítve feküdt hanyatt ugyanazon az ágyon, meztelen csípönk oldalt összeért melegen. Percekig semmi nem történt, csak a fénykéepzőgép katttogott. Kompromittáló fotók készültek rólunk, újabbak. Miközben Anikó leszopott, hallottam ugyanezeket a hangokat.

Most csend volt. Majd kötelékeim ellazultak. Kihúztam magam Anikó alól és levettem szememről a kendőt. Mondták én következem. Csináljam meg Anikót.

Az Ő szemére is kötés került. Lassan és óvatosan térdeltem be szétfeszített lábai közé. Borotválatlan pamacsából friss illatt csapott az orromba. őt is lezuhanyoztatták, mielőtt megkezdődött a műsoruk vele. A tőlem telhető legnagyobb gyöngédséggel kalandoztak ujjaim és csókjaim a combját, hasán és ágyékán. Nem kellett mondaniuk mit tegyek, értettem a női testhez. Éberen figyeltem annak minden rezdülését.

Anikó puha fehér teste görcsben volt minden érintésemre. Hosszas kényeztetés és simogatás után adta át magát a kéjnek kiszolgáltatottsága. Ráhajoltam mellére. nyelveztem, csókoltam szopogattam. Egyiket és másikat is.

Kezemet dús bimbóira tapasztva belecsókoltam nyakába és végül bíztatólag, ajkát vettem célba és megcsókoltam. Fülébe súgtam: Jó lesz, engedd el magad.

Ziháló légézéséről éreztem, itt az idő. Apró csókokkal borítva el testét, haladtam lefelé a célomhoz. Elidőztem a köldökénél, majd belső combját simítva és csókolva lassan megérintettem punciját.

éreztem, haogy egész testébe visszatér a pánik. Ijedten megfeszült, talán még jajdult is egyet, de kötelékei nem eresztették. Oldalt térdeit próbálta összehúzni, de túl szorosan volt kikötözve. És már én is ott térdeltem régen. Tegnap megkínzott fenekemet az égnek emelve ráhajoltam a lábaközére és nyalni, szívni kezdtem méretes, kemény csiklóját. Fokozatosan dúsult a nedve és lábait sem akarta már összezárni.

Tudtam, Anikó testét életében először járja át olyan gyönyörteli érzés, amivel még  nem volt dolga. Dús idomai buján rázkódtak nyelvem ütemére. Mikor elérkezettnek láttam az időt, ujjammal elkalandoztam a puncijához. Először csak a bejáratnál, finoman és körbe körbe izgattam, majd megsikosítva nedvével, egyre mélyebbre haladtam befelé a barlangjába. Hirtelen valami puha falat tapintott az ujjam begye. Nem éreztem még ilyet sohasem.

Még szűz! hasított belém a felismeréssé vált gyanú. Nem fogom elvenni tőle. Remélem Csilla is meghagyja neki a lehetőséget, hogy az vegye el a szűzességét, akit szerelemből enged magába.

Ujjam különös óvatossággal kezdte izgati belsejét úgy, hogy meg ne sértsem hártyáját. Anikó barokk szépségű, telt teste rohamos gyorsasággal feszült meg a kéjben. Már attól tartottam magát nyomja rá ujjaimra olyan erővel, hogy elveszti szűzességét. Ebben a pillanatban teljes testében megfeszült, dereka elemelkedett az ágytól. Szinte sikíva és egyszerre nyögve ment el. Hangjában a döbbenet és a kéj keveredett, majd elnémult.

Csatakos arccal süllyedtem bele az ölébe. Karjaimat kétoldalt derekára fontam és kimerülten figyeltem, ahogy zihálása lassan alábbhagy.

Csilláék ihletett némaságban várták meg amíg lecsendesedik minden a szobában. Még vagy negyedórát pihegtünk ott. Anikó kikötözve és a hasára fekve. Aztán felállítottak, kivezettek és visszakísértek az emeleti szobába. Csak este jöttek már értem.