Nos igen! Ugyan melyikünk fiatalkorába ne tartozna bele egy kis kufirc az autóban? Van olyan ember akinek ez kimaradt? Nekem nem!

Az ember hajlamos némi romantikát szőni eköré - nem is alaptalanul - de alapjában a hely és az alkalom hiánya szüli ezt a - szinte kötelező - műfajt nemi életünk hajnalán. Meglehet, hogy az amúgy-is-ki-kell-próbálni kategóriájába esik, de biztosan nem az elhatározás, hanem a megfelelő búvóhely hiánya miatt döntöttünk a legtöbben az autószex mellett. Már-már közhelyes.

Két esetre emlékszem vissza a saját életemből. Szinte biztos is, hogy nem volt több. Ugyanazzal a lánnyal. Az első "igazival" akivel jártam.

Az egyik egy balatoni hétvégéről hazatérőben volt. Vasárnap este lehetett, késő este. Már sötét volt és rádumáltam, hogy vetkőzzön meztelenre az anyósülésen, úgysem látja senki, az izgalom viszont.... de erről már írtam :-)

Szóval jövünk Pest felé az M7-esen, oldalamon egy pucér csajjal és ahogy az ilyenkor várható, egy előre kiszemelt lehajtón elhagyjuk a pályát. Némi kocsikázás a bekötőúton, majd letértem egy kukoricásba. csak néhány métert (mondjuk úgy ötvenet) kellett döcögni a földúton ahol félre lehetett állni. Biztonságban vagyunk.

Korai húszaséveim minden mohóságával szabadultam meg a rajtam lévő ruhadaraboktól és azon nyomban, még az első ülésen egymásnak estünk. Már javában meneteltünk a beteljesülő vágyak emelkedőjén, amikor a közelből tompa beszélgetés hangjaira lettünk figyelmesek. Mint egy klasszikus horrorfilmben, megfagyott körülöttünk a levegő...

Rövid és dermedt hallgatózás, adrenalin az egekben, egy nesz nélkül kifeszülve figyeltük az éjszaka sötét burkába rejtőző környezetet. Kétségkívül emberi hangok. Úgy hangzott, mintha egy falon túlról jönnének. Gyors pillantás az ablakokra. Fel vannak húzva. Az ajtógombok lezárva.

Ennek fele sem tréfa! Mint akit a villám csípett meg, ki-ki a helyére ugrott vissza, szegény öreg Skoda motorja vészesen felbőgött a hatalmas gázfröccstől amit indulás után kapott és mint a Kyle Reese-Sarah Connor páros a Terminátor sikátor jelenetében, eszelős tolatásba kezdtem ki a biztonságot jelentő beketőút felé. Csak azzal a különbséggel, hogy a mi autónkra nem ugrott rá egy Terminátor, hogy a szélvédőn átöklözve kirántsa mellőlem a nőt.

Sikerült elmenekülni a helyszínről. Nem is láttunk senkit, remélem ők sem minket. vagy legalább a rendszámtáblánkat nem. Mielőtt visszasorolnék a sztrádára, sikerül magamrahúznom egy pólót, így legalább deréktől felül ruhában vagyok, ha valami közbejönne. Amúgy még kilómétereken át, alul egy szál ....ban vezetek.

Kábé öt percnek kellett eltelnie, mire realizáltuk: Az autórádió volt lecsavarva, annak a hangját hallottuk a kukoricatáblában megkezdett légyott közben.....