A Kedves mesélte, hogy fiatalsága hajnalán volt egy combig érő narancs harisnyája (vagy az akkor már combfix?).

Totál dilisnek nézték miatta, de Ő már csak dafke is ebben járt. Szerette.

Elég meredek helyen dolgozott. Alig jött ki a középiskolából és máris ment vendéglátózni. Az éjszaka mélyébe. Egy night clubban volt pultoscsaj. Mélyvíz. Megismerte az éjszaka világát, alakjait, na nem úgy.....

Egy évig bírta. Végigjárta a szamárlétrát, a végén már ő számolt el a kasszával és ez lett a veszte. Egy hajnalon nem vette észre, hogy valaki lenyúlt a pénzből és az elszámolásnál mínuszos lett. Főnök jobbkeze ide, vagy oda másnap már nem kellett bemennie. Kegyetlen világ, a legtöbben ki sem bírnák, de őt megedzette.

Megismerte a kóklertől a zsugáson át a kidobófiúk és a kurvák világát és tudott velük bánni is.

De elszakadt a korábbi életétől. hajnalban járt haza, délutánig aludt, este megint ment melózni. És 20-21 évesen annyi pénzt keresett, amiről azelőtt nem is álmodott. Nagy lábon élt és nagy arca lett - ezt utólag belátta. De nem volt baráti köre, nem volt szerelem, nem volt társ.

Legfeljebb néhány hormonka, vagy párhetes futó kapcsolat, melytől se ő, se a másik nem is várt többet. Ha valamelyik srác megtetszett neki, vagy csapta a szelet és úgy jött ki a lépés, megmondta, hogy hétkor végez, ha gondolja megvárhatja.

Aztán ahogy jött, úgy ment ez az életforma. Kirúgása után vállalkozást indítottak, megszedték magukat a pasijával, aztán csődbementek és elment állásba. Lediplomázott már, ma megint céges ügyeket visz. Más az élete. De arra a narancs harisnyára ma is mosolyogva emlékszik vissza.