Illetlen, neveletlen, erkölcstelen dolog és különben is pfújjjj. Így igaz! Én sem szeretném ha tudtomon kívül valaki belesne a privát szférámba. Jogos.

Mégis, minden külső erkölcsi tilalom és belső érzék dacára, ne mondjátok, ha elmentek egy lakás ablaka előtt, ahol nincs leeresztve a redőny, vagy elhúzva a sötétítőfüggöny, nem kell - a legjobb esetben is - koncentrálni arra, hogy nehogy benézzetek, mi zajlik odabenn. Ugye?

Vagy melyik az a férfi, amelyik nyáron, a Margit-hídon átbaktatva/villamosozva azért oda ne nézne a sziget partján toplessben napozó hölgyek idomaira?

Hollandiában járva pedig megőrültem attól, hogy minden lakás élete tárva-nyitva zajlott az utcán, mint egy szabadtéri multiplex mozi. Jó-jó, nem döngették egymást (talán még csak nem is csókolóztak), de az ember szinte nem tud hova nézni, mert mindenfelé kivilágított lakásablakokat lát arrafelé. Ott ez a szokás. Igaz, a hollandokat - annyira, amennyire - ismerve, azt is nehéz elképzelni hogy egyáltalán valaha csókolóznak. Meggyőződésem, hogy ez a hűvös, számító nemzet lesz az, amely feltalálja a szex nélküli szaporodást (ajánlott olvasmány: Solaria - Asimov könyvek)

Egyszer volt egy olyan irodám a körúton, ahol a szembeházban valami tánciskola, vagy efféle működött. Este hat felé, sötétedés után menetrendszerűen érkeztek a diákok. Az egyik szoba öltöző volt ahonnan az üzemeltető lespórolta a berendezést, ideértve első helyen a sötétítőfüggönyt.

Soha nem tudtam megszokni, hogy a lányok - megszokva a spártai körülményeket - magától értetődő természetességgel öltöztek és vetkőztek abban a szobában, pont szemben az én ablakommal.

Persze hogy nem bírtam megállni! Mármint, hogy be ne nézzek....

Most tehát meggyóntam évtizedes bűnömet. Könnyebb a lelkem :-)