Ti is úgy vagytok vele, hogy ha a csajotok felmászik a létrára, akkor egyszerűen muszáj megtapizni?
Állok és támasztom, fogom a létrát, miközben a hosszú combjai fokról, fokra emelkednek előttem haladnak felefelé.
Kezében a villanykörte, a vadászó gepárd feszült tekintetével szegezi pillantását a foglalatra.
Kezeim a létrára kulcsolódnak, tartom. Inai kihúzott íjj módjára megfeszülnek a vádliján és combján mély árok húzódik, ahogy az izmai dolgoznak.
Ha éppen a nyári miniruhájában van van, vagy szoknyában van nincs esélyem. Mármint önmegtartóztatásra.
Egyik tenyerem elhagyja a létra fémjét, rásiklik a lábára, fel a térdére, onnan a ruha alá...
- Hülyegyerek! - kiált fel mosolyogva - és ha leesek?!
- Dehogy esel le kicsim! Hiszen foglak... :-)
