Vágyom már egy édeshármasra. Egyre jobban. Lassan, de biztosan nyomakodik előre a tudatom alól. Egyre sűrűbben bukkan fel álmaimban és fantáziámban. Szinte lopakodik előre.

Régen volt már, hogy úgy alakult - és itt az utóbbin a  hangsúly, mert a tervezés nem működik a Kedvesnél, vele csak spontán lehet - ,hogy nemcsak ketten bújtunk az ágyba.

Az első esetet már megírtam e blogon, mint ahogyan egyetlen előre kitervelt édeshármasunk történetét és meghíúsulását is. Node ezeknek már jóideje. Volt még két eset, egy beteljesült és pár újabb "majdnem". Ezeket is majd megírom.

Egyre gyakrabban gondolok vissza, hogy melyek voltak az állomásai a korábban elérhetetlen vágynak tűnő élményhez vezető útnak.

Amikor egy nagy társaságban átéjszakázott buliban, két leány incselkedő tánca közben a Kedves odasúgta, hogy kipróbálta ezt a lány-lány dolgot, de nem jött be neki. Emlékszem, napokig, hetekig kísértett a szemem előtt a  képe, milyen lehetett a Kedves és Enikő barátnéja együtt az ágyban. Nem is voltam rest utánakérdezgetni Enikőnél, Ő vajon hogyan látta és hogyan élte meg. Sok mindent hallottam tőle, csak éppen azt nem, ahogy a Kedves mondta, miszerint mechanikusan és úgy zajlott, mintha "feladatot teljesítene". Később erre magam is rájöttem. De hogy miért ilyen tartózkodó olykor a témát illetően, arra máig nem találtam magyarázatot...

Aztán amikor egy másik bulin Sari az ölemen áthajolva csókolózott hevesen, a másik oldalamon ülő párommal. Újabb mérföldkő volt ez a vágyaimnak...

Aztán az éjszakába nyúló beszélgetéseinkben - hogy én mennyire imádom ezeket! - előjöttek korábbi sztorik a múltból. Lassan, félszegen bontakozott ki a múltja a Kedvesnek, mintha tartania kell tőle, mit is szólok hozzá. Ma már nincsenek kétségei csillogó tekintetem láttán.

Kiderült, hogy a Kedves és az exe, jópár évvel az én felbukkanásom előtt már ugyanúgy volt édeshármasban - szintén - Enikővel, aki valósággal letámadta őket, behatolt az.... ágyukba.

És utána jött a beteljesülés. Ahol nem csak szemtanúja, hanem részese voltam milyen csodálatos az érzékisége két női test összefonódásának, az önfeledt szerelmeskedés és testi örömök harmóniája egymás között. Néztem az ölelkező, ziháló lányokat és igyekeztem minden pillanatot, mozdulatot az ő örömüknek szentelni, melyért felejthetetlen viszonzást kaptam tőlük. Életre szóló élmény volt, benne kódolva az, hogy mielőbb megismételhessem. Az igaz, hogy csak nagyon stabil és mély párkapcsolatok engedhetik meg maguknak, hogy az irigység, a féltékenység vagy valami bűnbánat el ne fertőzze az élményt. Hogy egy édeshármasban a másik és a saját örömünk, kéjünk és vágyunk önfeledt, természetes megélését lássuk minden bornírt tabutól mentesen.

Bármennyire is lelkes és szenvedélyes résztvevője volt játékunknak a Kedves, másnap visszaváltott. Nem mintha megbánta volna. Én a magam minden eszközével igyekeztem tudtára adni, mennyire szerencsésnek tartom magam, hogy ilyen nyitott és belevaló csajom van. Nagy csokor rózsa és őszinte elismerés várta "jutalmul". És ez imponált neki. Azt hiszem ekkor értette meg, hogy tőlem másnap sem kell "tartania". Én pedig azt értettem meg, hogy egészen más Kedvesem van, ha valamit megterveznénk előre (kizárt!), vagy ha a hangulat, a helyzet és az a harmadik éppen megfelelő és akkor átadja magát a pillanat édes hevének.

Ennek dacára eljutottunk odáig, hogy mégis előre megterveztük és megrendeztük, egyszeri és kivételes alkalommal, egy édeshármasunkat Sarival. De rajtunk kívülálló okokból az nem jött össze, mégis bizsergető érzés volt együtt becserkészni és levadászni a harmadik lányt.

Aztán volt egy, csak jóformán pettingig jutó együttlétünk egy baráti párral.

Ezek a tapasztalatok és esetek eljuttattak arra a meggyőződésre, hogy az efféle testi örömök legalábbis a "belefér" vagy a "nincs kizárva" kategóriához tartoznak a páromnál.

Persze kérdés, hogy mikor?!

Most már jóideje, hogy nem alakult így egyszer sem. Voltak elejtett megjegyzései, őszinte megnyilvánulásai, célzott rá, vagy csak utalgatott. Mindannyiszor kapva kaptam az alkalmon, hogy a helyzetet ilyen irányba tereljem, de valami mindig közbejött. Eddig.

Érzem, ahogy közeledik, sompolyog a kertek alatt a következő. Nem tudom, hogy kivel és nem tudom, hogy mikor.

Látom és figyelem, kik lehetnek a potenciális partnerek. Érdekes kérdés ez, hiszen valamilyen vonzalom mindkettőnkben meg kell, hogy legyen.

Te kit vonnál be harmadiknak az ágyatokba? Vadidegen kizárva. Chatelés, társkereső és hasonlók nem mennek, ezt biztosan tudom. Egy lépést nem tennék ebbe az irányba.

A baráti kör már eléggé összeszokott és sok mindent átélt együtt ahhoz, hogy fel se merüljön, egy szeretkezős éjszaka nem dönt romba semmit. Nem teszi kockára a kapcsolatokat.

De a legkézenfekvőbb valahogy mégis az, hogy a se nem idegen-se nem barát, hanem afféle haveri körből, laza ismeretség, alkalmi találkozások alanya lesz a befutó. Vagyis az arany középút?

Nagy eséllyel Enikővel alakul így megint a dolog. Sari vagy a Vasutaslány? Az első éppen kiábrándulóban van nagy(nak hitt) szerelméből, aki miatt oly' kedvesen, de elhárított. A Vasutaslány szemei most nyíladoznak irántunk, irigykedéssel vegyes félelemben.

Esetleg más? A talpraesett és önálló Kinga, akivel egyre jobban "csípjük" egymást mindhárman? Vagy a Kedves egykori nagy bulizó társnője, a Nagyhangú, akivel már csúszós, sikamlós helyzetek sokaságába keveredtünk....?

Nem tudom. Vágyakozó és kaján szemmel fürkészek gesztusokat, szavakat, csókokat, öleléseket és tekinteteket a közöttük.

Van a csajomban valami fiús határozottság. A szexben viszont nem lehet nála jobban nő valaki. Odaadás, érzékiség és kölcsönös gyönyör. Adni és kapni. Vele soha nem volt még rutinszerelmeskedésem. Volt már olyan, ami alig volt több egy összebújásnál és volt olyan is ami szinte már vadállati hangos dugás volt, de másnap mindig eszembe jutott, magammal vittem emlékét a hétköznapokba.

Ugyanezt a szenvedélyt, tüzet és odaadást láttam a szemeiben csillogni, amikor Enikő mellét csólkoja, vagy lábaközé hajolva nyelvével kényeztette. Nem tudja másként megélni a szexet. Neki az együttlét és nem aktus.

Ettől olyan jó vele.

Ő azt mondja, azért van mert ennyire illünk egymáshoz. És ne higyjem, hogy mindenkivel ilyen jó volt neki. Az érzelmek fokozzák az élményeinket. Azok az ajzószereink.

Néha amikor ölébehajolva fekszem és repítem a gyönyörbe, látom amint kezeivel a melleit símogatja és gyömöszöli. Ilyenkor nem átallok puncijából kiemelkedve belekérdezni, ugye milyen jó volna, ha most ott egy harmadik kényeztetne. Ilyenkor hajlamos nekem igazat adni.

De éppen ezért az a harmadik nem lehet egy tárgy. Valamennyire ismernie és kedvelnie is kell hozzá, hogy ilyen lehessen.

Nem tolakodom, nem erőszakoskodom, de epekedek és várom a pillanatot, amikor megint három test buja összeolvadásának lehetek majd részese. Vele.