Szexofon blogja

oda és...

...és közben még cigizik is! :-)

Tudom, merthogy írtátok, köztetek akad aki már kipróbálta a lány-lány együttlétet. Ez a beállítás (vagy póz, vagy minek nevezzem?!) viszonylag gyakori az erotikus fotók között.

Azt azonban - férfiszemmel - el nem tudom képzelni, hogy a külső szemlélőn (általában a fotós) túl, a lányoknak is okoz bármi örömet, puncijuk összedörzsölése. Cáfoljatok meg ha tévedek!

Nem tehetek róla, de szeretem ezt a műfajt..

Vasárnap reggel volt. Az előző éjszakánkon hosszúra nyúlt a buli, álmosan ébredeztünk. Kivételesen én voltam az első aki ébredt, ködös emlékeimben még elevenen élt a hazaérkezés utáni levezetés, amikor lezuhanyozva a másfél napos buli fáradalmait, heverésztünk a kanapén egy-egy cigi erejéig. Megittunk egy pohár bort, aztán indultunk aludni.

Fejemet az ölébe hajtottam, meztelen bőre, forró puncija a fülemre simult. Azt hiszem nem telt el sok idő, hogy a TV-ben futó képsorok számomra értelmetlenné váljanak, arcomat az ölébe fordítottam és szinte álomban röpítettem el a csúcsra, míg kezével le nem tolt a puncijáról. Hamarosan ágyba bújtunk, nem volt folytatás. Mélyen aludtunk reggelig.

Mi van? Nem láttál még nőt?!

Egy ideig gondolkodtam, milyen szöveggel, milyen apropóval tegyem majd be ezt a fotót. Aztán úgy döntöttem, hogy: Csak.

Mert szép.

Kaphat-e ennél nagyobb bókot egy férfi Kedvesétől?!

Nehéz napom volt. Késői elalvás után hajnali kelés. Vidéken voltam, már negyedik napja. Távol a Kedvestől, az ágyától a teste melegétől.

Idegen ágyban, számomra idegen környezetben.

Hullafáradtan értem haza, hogy ismét a saját kis kuckómban legyek, a saját dolgaim között.

Egész nap hordoztam magamban az elmaradt alvásom súlyát, így mire ismét viszontláttuk egymást, végre együtt voltunk használhatatlan szalmabáb voltam csupán.

Rosszul jött ki a lépés, de barátaink felugrottak hozzánk (jó előre le volt fixálva) és tízóra körül mentek el.

4 órát aludtam előző éjjel, így ekkor ez az időpont már hihetetlenül kései volt.

Elkortyoltam közben egy üveg testes barnasört, hogy aztán teljesen használhatatlan legyek.

A Kedves szólított fel, menjek fel aludni, nincs értelme küzdenem az álommal.

Így is történt. Szinte rögtön elaludtam, amint a fejem a párnára ért.

Szenvedélyes éjszaka lehetett...

Hmmmmm... melyiknek is segítsek először? :-)

Tematikus válogatás következik

Nektek ránézésre talán csak egy amatőr kép van egy puncinyalásról.

Nekem az az örök dilemma, hogy mihez kezdjek kezeimmel? Fogjam, markoljam a melleit, de közben hogyan izgassam az ujjaimmal?

Ilyenkor jól jönne egy harmadik kéz

Most milyen jól jönne ha villásfarkam lenne...

Jó reggelt kicsim! Hoztam neked kávét, pirítóst, lekvárt, narancslevet és teát... - nagyjából ez az idilli kép jutott eszembe, amikor megláttam ezt a fotót.

Annak idején kedvelt célpontunk volt nyári estéken, mikor már közel volt az alkony és hamar érkezett a sötétség jótékony fátyla. Fel a Normafához, onnan a Konkoly-Thege út végébe és már csak egy kis séta, amikor a Budaörs-M1-M7-es fölé magasodó sziklák (de akár nappali fényben is) tökéletes biztonságot adtak együttlétünknek a szabad ég alatt. Nem vonták el mégsem az izgalmat.

Régen jártam már ott és ez mással volt. De a Kedvessel azért évről évre valahogy sor kerül egy hasonló szeretkezésre...

Ha egy kis izgalmat akartok, próbáljátok ki a nyáron!

...khmmm.

Használati utasítás. Azoknak akik még ne tudnák... :-)

Van egy - itt a blogban - többször már említés szintjén szereplő barátom, Csodabogár. Meglehetősen öntörvényű, sajátos világszemléletű fickóról van szó, aki alapvetően az az agglegénytípus. Nem kényszerből (jutna elég csaj neki), hanem elhatározásból.

Jómúltkoriban beszélgettünk arról, hogyan és mitől szűnnek meg a kapcsolatai.

Jobb ha tudjátok lányok, bármilyen jó, bármilyen hosszú, bármilyen teljes is volt egy együttlét, akármennyire kifacsartatok bennünket a férfiakat az együttlétben, vagy akár csak egy pásztorórán, a mozdulat, amikor a nő kiszáll az ágyból, majd felhúzza a bugyit, óhatatlanul okoz egy lemondást, beletörődést számunkra: Hogy vége.

Vége a gyönyöröknek, a szemlegeltetésnek. Vége a meztelen nő látványának, a simogatásnak, a tudatnak, hogy ott vagy, enyém vagy, velem vagy, bármikor magamévá tehetlek.

Talán ilyenkor fizetjük meg annak az áhítatnak az árát, amikor lekerül rólatok a bugyi...?

Nézegetem ezt a neten talált képet. Nem a zsánerem, nem ismerem, nem tudom ki ő és milyen. Semmi egyebet nem tudok róla mint ami itt látható, mégis valami különös módon nem tudok betelni a látványával.

Mi az ami elkap benne? A szeme, a teste, a tekintete, a melle? A póz, amiben ül vagy az a kissé titokzatos hatás, amit a félig eltakart arca kölcsönöz neki.

De ugorjunk egy kategóriát! Vannak olyan emberek - az én esetemben a gyengébbik nem tagjai közül - ugyanilyen megmagyarázhatatlan okból egyszerűen rabul ejtik a tekintetemet.

Mai kellékünk a pucér lányokhoz: a nádszék.

Nem tudom megmagyarázni, de őrjítően vonzó, vágykeltő ez a nő, valahányszor ránézek. A helyszín egy romos ház. A lány nem minden képen ugyanaz.

Elöljáróban szögezzük le: Egy nő popsiját megfogni ellenállhatatlan, szükséges dolog. Persze nem egy vadidgen tapizására gondoltam - de ezt úgyis tudjátok.

Nem lehet megállni, hogy ne... Ha egyszerűen csak elmegy melletted a Kedves, ha lehajol, ha melléállsz, ha csókolóztok... a tenyér önkéntelenül utat talál a nadrágjára, bugyijára, fenekére. Rácsapni, meglegyinteni, belemarkolni.

Ez természetes. Ezt egyszerűen KELL.