Szexofon blogja

Ha két ember közül az egyik ruhában van, a másik csupasz, a fénykép óhatatlanul a dominancia és a kiszolgáltatottság üzenetét sugallja. Aki felöltözve van, az a magabiztos. A csupasz pedig ennek kényére-kedvére van bízva. Vannak erre kategóriák, műfajok a különböző site-okon. Aki térdekel, vagy esetleg izgat is, elég ha beüti a keresőbe a cfnm-et vagy cmnf kulcsszót és talál videót, fotósorozatot kedvére.

Nem mondanám, hogy teljesen értetlenül állok az efféle izgalmak láttán, de erről majd máskor. Most néhány olyan fotó, amikor két nő áll egymással "szemben". Az utolsóhoz megteremtődik az egyenlőség. Mintha ezek folytatása, végkifejlete volna.

Élőben is megnéznék egy ilyen állóképet. Ők lennének a kép, én meg "állnék". :-)

Ez valami kamaszkori trauma lehet nálam, vagy nem tudom honnan ered, de mióta csak elkezdett sarjadozni a férfi bennem, mindig is hiheteltelnül izgatónak találtam ha egy nőt ingben látok. Úgy értem ingben és alatta semmi.

2006 óta, minden május utolsó szombatja, bugyimentes világnap! Nem tudtatok róla, mi?

Pedig így van! A korabeli blog (nem az enyém volt!) már kissé avíttos, de azért ezt a szép ünnepnapot nem engedem elfelejteni.

Annak idején még topicot is nyitottam róla az Indexen.

Mivel úgy vettem észre, hogy e blog olvasói (vagy legalábbis aktív kommentezői) túlnyomórészt Hölgyek, így talán a legalkalmasabb ha ma erre hívom fel a figyelmeteket és bíztatlak rá Benneteket! remélem az időjárás kegyes lesz az alkalomhoz és nem pusztán a nadrág alatt kell sejtenünk, felizgult férfitekinteteknek, a bugyitlanságotokat. :-)

Mi minden évben megtartjuk. Annyi dolgot vagyok képes elfelejteni (évfordulókat, alkalmakat) de ez valahogy - isten tudja miért - eddig sohasem! :-)

Szóval hölgyeim! Holnap reggel hozzá ne érjetek a bugyis fiókhoz! Tessék méltósággal tartani ezt a világnapot. Kimenni az utcára, tenni-venni, mint máskor, csak éppen....

Aztán kérem az élménybeszámolókat ide a kommentekhez.

Kedvcsinálónak következzenek a képek! Ti meg terjesszétek az igét :-)

... a női zuhanyozóban. Pár pillanatra tán az eszméletemet is elvesztettem és amikor felnyitottam a szemem, ez a kép tárult elém:

ahogy közeleg (legalábbis remélem, hogy közeleg) a nyári idő, úgy spannolom fel magamban az aktfotózás gondolatát és témáit.

A kalap és a sapka, egyike az ideális játékszereknek egy pikáns fotózáshoz. Eltakar, megőrzi a modelll anonimitását és még sok mindent.

Úgynevezett ihletfotók következnek. Reményeim szerint a nyár végére már lesz saját képek is...

Lakásunk alsó szintje egyetlen, viszonylag nagy légtér. Onnan nyílik a fürdőszoba. Bárhonnan látható. Az együtt töltött éveink során a Kedvest lassan, de biztosan rászoktattam (megköveteltem?) a meztelenkedésre. Nincs pizsama rajta éjjel az ágyban, ha csak lehet, meztelenül napozik (no bikinifoltok!), fürdőkben, szaunákban, gőzben - ahol ez lehetséges és szokás - hanyagoljuk a textilt. Mondjuk nudista strand az nem volt. De valahogy nem is hiányzik.

Van ahol és akinek ez szinte alapkérdés. Mármint a férfiak szempontjából.

Nos ez is olyan dolog, ami szexuális érésem hajnalán valahogy észrevétlenül elsuhant mellettem. Nem foglalkoztatott, nem gondolkodtam rajta, nem fantáziáltam róla.

Logikusnak tűnik ebből, hogy elsőre, szinte rögtön megkaptam.

Pedig nem így volt. Az első csajom, akivel együtt voltam... emlékszem az első orális szexre.

Lesz még zaftosabb kép(sorozat) is ebben a témában, de most csak ezt. Megfogja szememet, a tekintetemet.

A csipeszek (vagy mik) számomra látó- és érdeklődési körön túl vannak. Helyesebben: Számunkra.

Valahogy nincs a kelléktárban, nincs a játékaink között. Sem az akárcsak legszoftosabb fájdalom, sem a hozzátartozó eszközök.

Na nem mintha valaha is testfestésre adtuk volna az időnket eddig bármikor!

Pedig izgi lehet. Pláne amikor úgy festik ki a modellt, hogy csak egészen közelről rémlik, nem is ruhában flangál az utcán/bevásárlóközpontban stb.

Voltaképpen egy teljesen, vagy majdnem teljesen meztelen nő jár és kel a tömeg közepén. Node erről majd egyszer máskor!

Egy dohányzóasztal, az arra kikötözött srác, egy kis olaj. Nézzük mihez kezdenek kényükre-kedvükre ezzel a lányok!

.. amikor lecsengőben van a hangulat. Vagy éppen ellenkezőleg?

... és az most mindegy, hogy mivel kapcsolatban. A Kedvesnek előre jeleztem (Ő is viceversa), hogy aki győz, az valami pikáns dolgot kérhet a másiktól. Belement(ünk). Én nyertem.

Namost vajon mit kérjek tőle? Nyilván nem élhetek vissza ezzel, a láthatatlan korlátokat tisztelnem illik, elvégre én is lehetek majd vesztes a legközelebb. De azért mégis van ebben a szituban valami egyedi, ritka, na-most-ez-az-alkalom-rá érzés. Node mire?

Nyilván nem mondom azt neki, hogy most parancsszóra (elnyert fogadásom jogán) ugorjunk bele egy édeshármasba, vagy menjen végig a körúton meztelenül... A szimpla szex viszont eltékozlása volna a kreditnek

Nem az én műfajom, de a fotó valamiért megfogott. Szerintem néhányatoknak tetszeni fog :-)

Nálunk szinte minden lefekvés úgy zajlik, hogy ha egyszerre bújunk ágyba, Kedvesem keze szinte már automatikusan a dárdámra fonódik. Írnám, hogy rutin, vagy megszokás, de valószínűleg évekig kellene a "kezében" lennem, mire ki tudnám mondani erről az érzésről, hogy "megszoktam". Kell! Olyannyira elengedhetetlenül része a nap utolsó - elalvás előtti - örömeinek, hogy ha nagy ritkán, valamilyen okból külön alszunk (elutazom vagy ilyesmi), akkor azon veszem észre, kénytelen vagyok magamnak fogni :-) Persze az nem ugyanaz! :-P

Azt hiszem a bor az egyik legkellemesebb italunk. Nem indít brutálisan célratörő támadást az agysejtjeink ellen, nem kell nagylevegő-lehajt-üdítőt-utánaönt mozzanatsorral túlesni rajta, hogy beüssön a hangulat, nem szalad szét a szája a csajoknak, hogy aztán cca. öt perc múlva kedvü(n)kre szétnyíljon a dekoltázsuk/lábuk előttünk.

Állítólag a háló, a fürdő és a nappali után a negyedik leggyakoribb helyszíne a kufircolásnak.

Nem tudom, nekem a konyha valahogy kimaradt az életemből.

Pedig volt rá példa - nem egyszer -, hogy egy kánikulai nyárestén a Kedves egy szál semmiben készített vacsorát. Akkor a vizuális, semmint a testi örömöknek adtam előnyt.

Előfordulhatott persze, hogy az az este szerelmeskedésbe torkollott, de nem ott és nem akkor.

Újabb tematikus képdömping következik.

Lányok! Így is lehet étvágyat csinálni! ;-)

Vágytam már egy édeshármasra. E blog a tanúság rá: éreztem, hogy közeledik. És végül megtörtént.

Tematikus összeállítás. Nem mindenkinek fog tetszeni a téma... de a képek jók! Egy dohányzó nő, még száz éve is az erkölcstelenség és a romlottság szimbóluma volt. Hosszú szipka, orális élvezet, pfejjj! :-) Gyertek velem borzongani!

A gyönyőrű női lábakról eddig valahogy nemigen esett szó. Pedig nem elhanyagolható részlet a férfiak szemében. Akad aki egyenesen erre bukik. Mások egy jó popsira, megint mások egy formás mellre. Pedig ugyanígy a lábaknak is megvannak a maguk rajongói.

A rossz nyelvek szerint ennek (is) evolúciós oka van. Míg a fenéknek valamikor abból a korból származik a vonzalma, amikor elődeink még csak hátulról lelték örömüket asszonyaikban nőstényeikben, a nagymell mániások valahol a nemzett utódaik bőséges táplálékát vették biztosra ösztönösen egy-egy... izé... két terjedelmes ciciben, addig a karcsú lábak iránti vonzalom a gazella gyorsaságú ősasszony garanciája volt, aki jó eséllyel meglógott a szavannák ragadozói elől. Fura, mi?

Manapság már "csak" a puszta esztétikum élvezet hajt bennünket, de ez nem azt jelenti, hogy valahol lenn, az öszötnök legmélyén, ne ez volna a gyökerük. Nézzünk szép lábakat!

Az utolsó összeállítás következik. Mostanság ilyen képcentrikus lettem. Nos? Melyik tetszik a legjobban?

Remélem nem unjátok még. A szubjektív válogatásom harmadik része következik.

Folytatom a tegnap megkezdett Helmut Newton válogatást. Remélem tetszenek majd ezek is.

Nem tudom hányan ismeritek a nevét. De híresebb képeit biztosan. Fotóinak sajátos hangulata van, talán furcsa kontrasztja miatt, ami a modell meztelensége és a környezet között van. Tökéletesen természetesen viselkedő ruhátlan alakok, amúgy hétköznapi, vagy éppen a meztelenségtől teljesen idegen közegben.

Azt hiszem ő volt az első aktfotós akinek a műveivel összeakadtam. Be kell vallanom, hogy kamaszként nem a képekből sugrázó művészi meglátás és esztétika vonzott bennük. Jó régen volt! Most Newton képekből álló sorozatok következnek. Akinek nem jön be annak szívás :-). A többiek élvezzék a képeket!

Elhagyott, lepusztult helyek. Ahol egykoron nagy volt a sürgés-forgás. Ma már kihaltan állnak, várják sorsukat. Ha efféle helyen járok, mindig megihlet az ötlet, zavartalan magányunkban ilyen helyeken kéne aktokat csinálni.

Meg mást is...

A meztelen női test szépsége és a romok kontrasztja gyakori témát ad a fotósoknak.