Szexofon blogja

Nem tudom, mit követett el és hogyan kerülhetett ebbe helyzetbe. Az ítéletét most olvassák fel, a végrehajtás meg is kezdődött.

Hogyan jutott ide és mi lesz ebből? Ti majd megírjátok....

...és alkalom. Mögé settenkedni, tarkón puszilni és a derekán flecsúsztatni a kezeimet, hónaljnál, oldalt kivágott ruháján keresztül besimogatni, benyúlni és marokrafogni a melleit. Érezni ahogy a hűvös bőre megborzong érintésemtől, eltűrni a kaján cümmögését és méltatlankodását (- jajj, ne már! Megint? - ), ujjperceimmel közrefogni ágaskodó, kemény bimbóit, amint utat törnek a ruha felé.

Állítólag vannak kaják, amitől a férfinedv íze megváltozik. Nem tudom. Sem az ilyen indirekt, sem a direkt (tejszínhab, fagyi, méz stb.) ízesítést soha nem használtuk.

Elmaradt, hogy bekenjem a kedvesemet joghurttal (vagy bármi mással) és érzékien lenyalogassam róla... vagy viszont.

Nem tudom miért, csak úgy.

Vajon milyen háttértörténet fűződhet ehhez - az amatőrnek kinéző - képhez?

Immár teljesen pucér leány kézenfogva vezeti, viszi fel a vágyak (?) lécsőjén partnerét. A meztelen lány elöl megy, határozottan. Ő tudja hova és minek mennek. Pőresége nem nagyon hagy kétséget arról mik a szándékai. A natúr erotika magától értetődő. Nem kérdéses, hogy szándékai szerint mi fog történni.

Ilyen szitu nem alakul csak úgy... erre a kézenfogás a bizonyíték. Elöl a határozottság, a meztelenség. Mögötte szemlesütve, nem ellenkezve halad a felöltözött lány.

Gyakran alszunk Enikőéknél. Ha kimegyünk hozzájuk látogatóba, értelemszerű hogy egész estés borozás, dumálás után nem vágunk neki a hosszú éjszakai útnak hazafelé...

No meg aztán az afterpartynak van egy sajátos hangulata... A lassan előkászálódó emberkék, amint kócosan és ködös tekintettel kevergetik a kávéjukat, a kanapén, vagy bárhol a nappaliban (esetleg kinn az udvarban a napágyon) eldőlve kémlelik az eget és beszélgetünk. Sokszor jobb ez, mint maga az esti buli.

Enikőéknél vendégágy van. Direkt arra a célra, ha valaki ott alszik náluk, meglegyen  helye. Borzasztó erotikus képzetű piros (mondanám inkább, hogy bíbor). Az embernek kifejezetten erotikus gondolatai támadnak az ágynemű láttán, bármilyen kimerülten is térünk nyugovóra, legyen az éjjel kettő-három óra, arra mindig marad energia, hogy egy kis szex beleférjen - akár félálomban is.

De a selyemágynemű csalfa!

Nyelvem lucskosan szántja a punciját, ujja(i)m bökdösi(k) a barlangját, finom kis redőin táncol az ujjbegyem.

Teste kifeszül, mintha menekülne. Érzem, hogy kezdi elveszíteni öntudatát. Szinte segélykérő szuszogását olykor nyöszörgő hangok szakítják meg. Zihál, mellkasa fel alá jár, bimbói az égnek merednek.

Tekereg, vonaglik, kígyózik a dereka, lágy és nedves öle táncot jár a kéjben. Nem engedem a szorításból nem menekülhet, amíg be nem teljesedik.

A görcs lassan kúszik fel a karomba, izületeim bemerevednek, de nincs megállás, ezt végigviszem.

Csukott szemmel arcom belefúródik a lábaközébe, közeleg a beteljesülés. Érdes nyelvem pörögve játszadozik apró, sikamlós gombocskáján. Combjai fülemet érintik.

Kezeit már levette melléről, nem izgatja magát tovább, nem morzsolja a bimbóit. Valahová a távolba, a semmibe nyúl a feje fölé, mintha kapaszkodót keresne. Minden mozdulata görcsös, befeszül. Fejét oldalra fordítja, arca elveszik az ágynemű forgatagában.

Halkan feljajdul, légzése leáll. Egy pillanatig megáll az idő, teljes a csend... majd egyetlen hatalmas sóhajban tör ki belőle minden levegő, amit óráknak tűnő pillanatokig tartott vissza. Gyönyöre a párnába fúl.

Imádom

Volt egy posztom, amiben arra kértelek Benneteket, ha van kedvetek - lehetőleg úgy hogy én sem tudjam ki küldte - osszátok meg a privát amatőr fotóitokat.

Íme az eredmény:

Nemrégiben volt egy komment - azt hiszem a bikinifoltokat illetően - ahol egyik olvtársunk kifejtette, azért értékes (többlet) ama bizonyos fehér folt, mert garancia rá, hogy csak Ő látja.

Na és?! Akkor mi van? Mi van ha egy másik férfi is stíröli a csajom mellét? De tényleg!

nem merném....

férfiaknak...

Nicsak, mi akadt puskavégre...

Mi lesz itt?

Itt a nyár, itt ameleg. Ha egyszer úgy adódik végre, hogy ezt hétvégén is élvezhetjük (avagy szabin), akkor ne menjen el ez az évszak sem egy jó kis meztelen fürdőzés nélkül!

Nomyás a vízbe!

Kinek ne volna ilyen története, vagy élménye?

És vajon megvolt ebből az utolsó az életetekben...?

Szerintetek ez most komoly? Merthogy annak tűnik!

A Mona Lisa a világ egyik legjobban őrzött és védett műtárgya. Ehhez képest itt áll két teljesen meztelen nő, nagyonis eredetinek tűnő környezetben.

Vajon hogy csinálták?!

Arra gondoltam, hátha...

Vagytok egy csomóan akik nem blogolnak, vagy saját blogjukban mégúgy se...

Szóval ez egy felhívás keringőre, azoknak, akikben van annyi pajzánság, exhibicionizmus vagy csak kíváncsiak a reakciókra....

Készítsetek egy egyszer használatos email-címet, takarjátok el az arcotokat és küldjétek nekem azokat a pikáns privát fotókat amiket készítetettetek, vagy készítetek.

Lehet, hogy nem jön egy sem, lehet hogy rengeteg... Egy próbát megér.

Hajrá!!!!

"Hát... eddig nem volt róla egyetlen tisztességes gondolatom sem" - mondta egy ilyen popsira valamelyik barátom :-)

Ma egy vendégposzt következik:

Ma reggel a szerelmen kezdtem gondolkodni. Arról, hogy a különböző korokban hogy talál meg minket. Mindenkinek volt ovis szerelme. Tudjátok.

„Megtanítsalak csókolózni?”

„Aha.”

„Akkor nyisd ki a szád!” mondja a copfos kislány, és lendületesen beleköp a szádba.

Barátnője magától értetődően - mintegy közbevetve és rögtön folytatva az eredeti témát - mondta, hogy neki van.

Friss voltam még a társaságban. Ma már nem villan fel a kanos lámpa a fejemben egy efféle megjegyzéstől. Megrészegített, lenyűgözött az az életigenlés és a magától értetődő természetesség, amivel a magától értetődő, természetes dologról beszéltek itt egymás között: a szexről.

A Kedvesnek nem volt. Soha. Fel sem merült. Olyan időszakokban, amikor esetleg mások előveszik a fiók mélyéről, Ő inkább a természetes anyagokat - mondhatnánk biovibrátorokat - alkalmazott.

Születésnapjára kapta tőlem. Egyik csomagot, pikánsságot kapta a másik után. Mosolyogva (az túlzás, hogy pirulva, de valami hasonló volt az arcán) szájtátva, kajánul és megróvó tekintettel bontotta az ajándékait.

Aztán amikor már azt hitte vége... előtte hagytam egy újabb dobozt... és - magam sem tudom miért - tapintatosan/gyáván leléptem a közeléből. A lakás másik végébe.

- Ugye ez nem az amire gondolok...? tette fel a költői kérdést.

Azért ezzel a helyzettel gondolatban eljátszottam párszor :-)